A szócikktörzs felépítése
2.1. Az értelmezés és a hozzá kapcsolódó jelölések
A címszó egyes jelentései mindig önálló bekezdésbe kerülnek. (Ebben az áttekintésben azonban helykímélés végett általában folyamatosan közöljük a szócikkek adatait.) Minden ilyen bekezdés sorszámmal indul, amely vastagított álló betűvel van szedve. Például:
ekonomija fn [gör → szln]
1. Közg Mv (köz) közgazdaságtan
2. Hiv Mv (köz) állami birtok
A jelentésárnyalatokat jelenleg a program még nem tudja megkülönböztetni, így ezek önálló jelentésként szerepelnek az adatbázisban. Idővel ezek külön bekezdésben, de szám-betű kombinációval lesznek jelölve, ahol a szám annak a jelentésnek a száma lesz, melyhez az adott árnyalat tartozik.
Az alábbi szócikk például jelenleg 5 önálló jelentést tartalmaz, de világos, hogy a 2. jelentés csak egy specifikus esete az 1. jelentésnek:
externista fn
1. Munka Fv (köz) külső munkatárs; külsős
2. Okt Munka Fv (köz) óraadó tanár
3. Okt Fv (köz), Őv (biz) levelező hallgató
4. Okt Őv (biz) bejáró diák
5. Okt Ka (köz) magántanuló
A fejlesztések után ez a szócikk előreláthatólag így fog kinézni:
externista fn
1. Munka Fv (köz) külső munkatárs; külsős
1a. Okt Munka Fv (köz) óraadó tanár
2. Okt Fv (köz), Őv (biz) levelező hallgató
3. Okt Őv (biz) bejáró diák
4. Okt Ka (köz) magántanuló
A sorszám után egy vagy több fogalomköri minősítés állhat, nagy kezdőbetűvel és dőlt betűvel szedve. Példák:
puj fn [rom] Áll Er (biz) csirke, fióka
infermeria fn [rom] Orv Kat Er (biz) betegszoba; gyengélkedő
linka fn [lat → ném → szlk]
1. Közl Fv (biz) autóbuszjárat
2. Távk Fv (biz) telefonvonal
3. Házt Fv (biz) konyhai szekrénysor
4. Kozmet Fv (biz) szemhéjtus
5. Inf Fv (id) (biz) számítógépes kapcsolóelem, hivatkozás egy másik fájlra vagy webhelyre; link
Elsősorban azok a szavak kapnak fogalomköri minősítést, amelyek erősebben asszociálják az adott szakterületet vagy szakterületeket, ill. azok a többjelentésű szavak, melyeknek az egyes jelentései más-más szakterülethez tartoznak. A szóanyag tudományos feldolgozása szempontjából hasznos volna a lehető legtöbb szót fogalomköri szempontból minősíteni, ezt a munkát azonban legföljebb a távolabbi jövőben tudjuk majd elvégezni..
A szótár jelenleg 46 fogalomköri minősítést alkalmaz, jóval kevesebbet, mint az értelmező szótárak. A differenciáltabb jelöléstől azért tekintettünk el, mert a szótár más szótárakhoz -- mondjuk a sok tekintetben mintaként tekintett Magyar értelmező kéziszótárhoz és az idegen szavak szótáraihoz -- képest kevés szót tartalmaz, így egy differenciáltabb fogalomköri minősítési rendszer esetében sok kategóriába alig egy-két szó tartozna.
A fogalomköri minősítést egy-egy ht régióra (olykor a központi régióra, Magyarországra) utaló felségjelzés követi. Ezt szemléltetik -- egyebek között -- a 2.1.4. alatt és sok más helyen közölt példák is.
A felségjelzések a magyarázatokkal a 2.2.2. alatti táblázatban találhatók meg táblázatos formában.
Ha egy ht szó egynél több régióban használatos, az egyes régiók azok magyar lakosságának csökkenő sorrendjében vannak feltüntetve. Példa:
internát fn [fr → ném → rom/szlk/szrb/or/hrv/szln/ném] Okt Er (biz), Fv (biz), Va (biz), Ka (biz), Hv (biz), Mv (biz), Őv (biz) diákotthon, kollégium
A fenti szabály alól egyetlen kivétel van: Magyarország a legkisebb régió után kerül csak sorra. Ennek ez az oka, hogy ritkán van szükség arra, hogy egy-egy jelentés magyarországi mivoltára utaljunk (elsősorban akkor, ha a szó ht stílusértékét a Hu stílusértékkel akarjuk szembesíteni); ezenkívül pedig egy ht-szótárban furcsa volna egy nem ht régió szerepeltetése mindjárt az első helyen.
Az egyes felségjelzéseket az adott régióra vonatkozó stílusminősítések jelei választják el egymástól.
A felségjelzés után következnek a különféle stílusminősítésekre utaló rövidítések, kerek zárójelben és álló betűtípussal szedve.
A stílusminősítések egyes típusai a következő sorrendben követik egymást:
a) A címszó (társadalmi, földrajzi vagy életkori) dialektusbeli hovatartozására utaló jelzések
| (ált) | kapota fn [fr → szlk] Gépk Fv (ált) (biz) motorháztető | |
| (nép) | ámenda fn [rom] Er (nép) (biz) pénzbírság | |
| (id) | slahacska fn [szlk] Gaszt Fv (id) (biz) tejszínhab | |
| (táj) | szárma fn [tör → szrb/hrv/szln] Gaszt Er (táj) (biz), Va (köz), Hv (köz), Mv (köz) töltött káposzta | |
| (gyerm) |
|
A társadalmi dialektusra utaló minősítések közül -- jellemző módon -- hiányzik az iskolázott beszélőkre utaló kategória. Ilyen használatának nincs hagyománya a szótárirodalomban, nyilván azért, mert a szótárírók maguk épp ebbe a kategóriába tartoztak, s számukra az ő nyelvhasználatuktól eltérő szavak stílusértéke a feltűnő. Az ő nyelvhasználatuk -- a mi nyelvhasználatunk -- sajátosságai inkább a kevésbé iskolázott beszélőnek tűnhetnek föl, az ilyenek azonban nem szoktak szótárt írni.
b) A címszó regiszterbeli hovatartozására utaló jelzések
| (szak) | meszeria fn [rom] Er (szak) (biz) mesterség | |
| (szépir) |
| |
| (sajtó) | voluntarisztikus mn [lat → szlk] Er (sajtó) (köz), Fv (sajtó) (vál) önkényes(kedő) | |
| (közél) | kilusztrál ts ige Fv (ált) (közél) (köz) (politikai indítékból) átvilágít, és megfoszt funkciójától | |
| (szleng) | szlenghez tartozó | zsandamari fn [fr → ném] Őv (szleng) (biz) rendőrnő |
A regiszterek sorából hiányzik a többinél nem kevésbé fontos hétköznapi regiszter, amelyet a szótárak nem szoktak külön számon tartani, ugyanis az e regiszterhez tartozó szavak egyszersmind „bizalmas” stílusértékűek is a stílusváltozati dimenzión, így jelölésük a regiszterbeli dimenzión redundánsnak látszik. Elvi okokból azonban védhető volna egy ilyen kategória bevezetése szótárunkban.
Egy további „láthatatlan” kategória azokra a nem kisszámú szókészleti elemekre utal, amelyek bármilyen regiszterben előfordulhatnak, még ha nem föltétlenül azonos gyakorisággal is. Az ilyenekre szótárunk nem alkalmaz külön minősítést, hanem a regiszterbeli minősítés hiánya utal rájuk. Ezt egyfajta hiányosságnak tekinthetjük, mivel az ilyen szavak explicit jelölésének hiánya miatt nem mindig lehet tudni, hogy a regiszterbeli dimenzión a minősítés hiánya valóban azt jelenti-e, hogy az érintett szó bármilyen regiszterben használatos, vagy pedig adathiányról van szó (vö. a dialektusbeli dimenzió „általános” és a stílusváltozati dimenzió „közömbös” minősítésével).
c) A címszó stílusváltozati hovatartozására utaló jelzések
| (köz) | fotókópia fn [gör--lat → szrb/hrv] Er (köz), Va (köz), Hv (köz) fénymásolat | |
| (vál) | lokalitás fn [lat → szlk/ném] Fv (vál), Őv (vál) meghatározott terület, helyszín | |
| (emelk) |
| |
| (biz) | módli fn [ném → hrv] Hv (biz) süteményszaggató | |
| (lezs) | poisztka [poisztka (biz), poiszka (lezs)] fn [szlk] biztosíték |
Az öt kategóriából csak három az alapvető, a „közömbös”, a „választékos” és a „bizalmas”; az „emelkedett” ugyanis a „választékos” kategórián belül helyezkedik el, a „lezser” pedig a „bizalmas” kategórián belül.
d) Időbeliségre utaló jelzések
| (rég) | mósia fn [rom] Er (köz) (rég) földbirtok, uradalom; blana fn [szlk] Nyomda Fv (ált) (biz) (rég) sokszorosításra való viaszos, hártyaszerű papírlap; stencil | |
| (kissé rég) | naftakályha fn Fv (köz) (kissé rég) olajkályha | |
| (elav) |
| |
| (tört) | zsupaszövetség fn Fv (köz) (tört) megyék szövetsége | |
| (új) |
|
Az időbeliség szempontjából irreleváns, azaz nem régies, nem elavult, nem történeti, nem új szavakat nem minősítjük, csak a fenti minősítések hiánya utal rájuk.
A „kissé régies” nem önálló minősítés, hanem a „régies” minősítéshez tartozik.
e) A címszó által kifejezett érzelmi viszonyulásra utaló jelzések (expresszív stílusértékű szavak)
| (euf) |
| |
| (kedv) |
| |
| (tréf) | agrárember Mv (biz) (tréf), Hu (biz) faragatlan modorú személy, bunkó, paraszt | |
| (pejor) | popor fn [rom] Er (biz) (pejor) nép | |
| (iron) | reszlovák I. fn Fv (ált) (közél) (köz) (tört) (iron) (ritk) reszlovakizációs nyilatkozatot aláírt személy | |
| (durva) | jebák fn [szlk] Fv (szleng) (biz) (durva) pattanás | |
| (trágár) |
|
Ezeket a kategóriákat a megszokott módon használjuk, a Magyar értelmező kéziszótár és más szótárak gyakorlatának megfelelően. Közös, átfogó stílusértékük az „expresszív” lehetne. Ezzel a terminussal lehetne jelölni azokat az erős érzelmi töltetű szavakat, amelyeket nem lehet megnyugtatóan besorolni egyik kategóriába sem. Azonban ezt a minősítést adatbázisunkban egyelőre nem alkalmazzuk.
f) A címszó relatív gyakoriságára utaló jelzések
| (ritk) | blokklakás fn Ép Er (köz), Fv (köz), Va (köz), Őv (köz) (ritk) panelházban, tömbházban lévő lakás | |
| (átv) |
|
Az a)--f) kategóriák mindegyikére vonatkozóan elmondjuk még, hogy bizonyos jelölések -- pl. a címszó regiszterbeli hovatartozására utaló (szleng) és a címszó stílusváltozati hovatartozását tükröző (biz) vagy a szintén a címszó regiszterbeli hovatartozására utaló (irod) és a címszó stílusváltozati hovatartozását tükröző (vál) -- törvényszerűen együtt járnak ugyan, de a szótárunkban mindegyik jelölést feltüntetjük, mivel a szótári anyag feldolgozásához mindegyik minősítésre egyformán szükség van, a terjedelmi korlátok pedig szótárunk esetében nem játszanak jelentős szerepet.
Az értelmezés célja az, hogy világossá váljon a szó jelentése, lehetőleg anélkül, hogy ehhez meg kelljen nézni a példamondatokat (ha egyáltalán vannak példamondatok a szócikkben). Annak érdekében, hogy az értelmezés közérthető legyen, arra törekszünk, hogy csak olyan szavakat használjunk benne, amelyek megtalálhatók vagy a Magyar értelmező kéziszótár 2. kiadásában, vagy pedig ebben a szótárban.
A jelentések és jelentésárnyalatok egyaránt külön bekezdésbe kerülnek. Jelentésárnyalatot ritkán különböztetünk meg; amikor ez mégis elengedhetetlen, akkor arra a tényre, hogy az adott jelentést nem tekintjük önállónak, a másikkal, ill. a többivel egyenrangúnak, úgy fogunk utalni, hogy nem adunk neki új sorszámot, hanem a vele szorosan összefüggő jelentés sorszámához hozzáillesztünk egy a sorszámhoz hasonlóan vastagítva és álló betűtípussal szedett a betűt. Erre föntebb már láttunk példát.
a) Szinonimikus értelmezés
Az értelmezések az olyan esetekben, amikor a címszónak egyértelmű közmagyar megfelelője van, gyakran szinonimikusak, azaz a címszó jelentéseként annak közmagyar megfelelője (egyetlen szó vagy állandósult szókapcsolat) van feltüntetve. Példák:
libreria fn [rom] Ker Er (biz) könyvesbolt
lucska fn [szln] Gaszt Mv (köz) nyeles jégkrém
Ha a címszónak több szinonimája is van, többet is feltüntetünk. Például:
molba fn [szrb/hrv] Hiv Va (biz), Hv (biz) kérvény, folyamodvány
Ez különösen a neologizmusok esetében hasznos, amelyeket esetleg az emberek egy része az egyik, másik része a másik nevén ismer.
mobikartica fn [szln] Távk Mv (biz) feltöltőkártya, mobilkártya
Előfordul az is, hogy egy idegen eredetű ht szónak belső keletkezésű szinonimája is van, ilyenkor azt is feltüntetjük. Például:
nálepka fn [szlk] Fv (id) (biz) matrica, levonó
Nemegyszer előfordul, hogy nem egy, hanem több, konnotatív és/vagy denotatív jelentésében kisebb-nagyobb mértékben eltérő szinonimával lehet leginkább megragadni a szó jelentését. Például:
mesztekál ts ige [rom] Er (biz) összekever, elegyít
obicsajní mn [szlk] Fv (biz) közönséges, nem különleges, sima, hétköznapi, egyszerű
Lehetséges, hogy ilyenkor valójában poliszém szóról van szó, csak egyelőre nem rendelkezünk elég adattal ahhoz, hogy a szónak több jelentését különböztessük meg. Például:
metalízis fn [gör → lat → szlk] Gépk Fv (köz) metálszín, metálfényezés
motorina fn [rom] Mûsz Er (köz) gázolaj, nyersolaj
odmena fn [szlk] Fv (id) (biz) jutalom, prémium
b) Kifejtő értelmezés
Azokban az esetekben, amikor a címszónak nincs egyértelmű közmagyar megfelelője, vagy pedig a megfelelője többjelentésű, miközben nem minden jelentése azonos a címszóéval, kifejtő értelmezést adunk. A kifejtő értelmezés segítségével meghatározzuk a címszó legfontosabb szemantikai jegyeit.
A főnévi címszók kifejtő értelmezése gyakran minőség- vagy birtokos jelzős szerkezetekkel bővített névszói állítmány; az állítmányban szereplő szó a címszó hiperonimája, melynek jelentését a jelzős szerkezet szűkíti le. Példák:
magisztratúra fn Va (köz), Ka (köz) magiszteri végzettség megszerzésével záruló egy- vagy másfél éves kiegészítő képzés
mikroszpánok fn [szlk] Közl Fv (biz) gépkocsivezetés közbeni pillanatnyi bóbiskolás
podporanap fn Fv (biz) a munkanélküli segély fizetésének napja
Az igés címszók kifejtő értelmezése nyelvtanilag nemegyszer mintegy önálló mondat, melynek igei állítmányához tárgyas vagy határozós szerkezet kapcsolódik bővítményként, melynek segítségével az állítmányban kifejezett fogalom jelentése leszűkül.
angazsál ts ige [rom] Munka Er (köz) valamilyen munkakörben alkalmaz vkit
bandázik tn ige Munka Mezőg Va (biz) egy bandának nevezett csoport tagjaként mezőgazdasági munkát végez
mandalinkázik tn (és tárgyas) ige Fv (biz) krumplibogarat szed le a krumpli leveleiről
Kifejtő értelmezést alkalmazunk olyankor is, amikor van ugyan a címszónak pontos közmagyar megfelelője, de az nem közismert és/vagy a Magyar értelmező kéziszótár címszóként nem tartalmazza. Ilyenkor a kifejtő értelmezés végén, pontosvesszővel elkülönítve feltüntetjük azt a közmagyar szót, amely a címszó megfelelőjének tekinthető az adott kontextusban. Például:
marcisor [rom] fn Er (biz) március elsején nőknek ajándékozott kis függő dísz; márciuska
marsutka fn [or] Közl Ka (köz) két végállomás között, kijelölt útvonalon járatszerűen közlekedő taxi; iránytaxi
A kifejtő értelmezést más esetekben is követheti a címszó szinonimája vagy a címszóval többé-kevésbé rokon értelmű szó. Ha például azért alkalmaztunk kifejtő értelmezést, mert a közmagyar szinonima poliszém, célszerűnek láttuk magát a szinonimát is föltüntetni. Például:
blattol tn ige Er (biz) érvényes menetjegy nélkül utazik, potyázik, bliccel
poisztka [poisztka (biz), poiszka (lezs)] fn [szlk]
1. Műsz Fv (biz) a szerkezet nemkívánatos működését megakadályozó alkatrész; biztosíték
2. Műsz Fv (biz) az áramkört önműködően megszakító készülék; biztosíték
c) Körülíró értelmezés
Előfordul, hogy egy-egy szónak nincs igazán jó közmagyar megfelelője, és fogalmi tartalma sem határozható meg; ilyenkor az értelmezés a címszó közlésbeli szerepének leírásából áll; az ilyen leírást csúcsos zárójelbe tesszük. Erre jelenleg még alig van példa adatbázisunkban:
tikokot [szlk] mondsz Fv (biz) (durva) <nyomatékosításra használt, deszemantizálódott megszólítás>
Az értelmezések változása
Az értelmezéseket folyamatosan pontosítjuk. Különösen gyakori, hogy szinonimikus értelmezést kifejtővé alakítunk át. Köztudomású ugyanis, hogy a különféle szókészleti egységek általában nem minden jelentésükben szinonimái egymásnak, hanem csak egy vagy több jelentésükben. Szinonimikus értelmezés esetében ezért nem mindig világos, hogy a megadott szó mely jelentésére, jelentéseire kell gondolni.
Mivel az értelmezés bizonytalansága elsősorban az adott szót nem ismerő embereknek tűnik fel, különösen nagy segítséget tudnak nyújtani nekünk a külső felhasználók, akiknek az egyes szavak jelentésének bizonytalanságára vagy esetleges félrevezető voltára vonatkozó megjegyzéseinek különösen nagy hasznát vehetjük, ha megtisztelnek minket azzal, hogy írnak nekünk.
2.2. A példamondat és a hozzá kapcsolódó jelölések
A szótárunkban található példamondatok nemcsak a jelentések illusztrálására szolgálnak, hanem a címszó tényleges használatának minél több példán való dokumentálására is. A példamondatok segítségével történik időről időre új jelentések, jelentésárnyalatok azonosítása.
A lépten-nyomon előforduló, nagyon gyakori szókészleti egységek esetében természetesen nem törekszünk még viszonylagos teljességre sem a példamondatok összegyűjtésében; minél ritkább használatú egy-egy szó, annál jobban törekszünk arra, hogy létezését és használatát minél több hiteles példával dokumentáljuk. Azokban az esetekben, amikor nem állnak rendelkezésünkre hiteles írott vagy beszélt nyelvi példák, saját magunk is alkotunk példamondatokat, továbbá felhasználjuk más szójegyzékek, szótárak példamondatait. A konstruált példamondatokat rendszerint akkor is megtartjuk, ha közben találunk hiteles élőnyelvi példákat is, mert meggyőződésünk szerint a legtöbb esetben ezek is alkalmasak a szó használatának és stílusértékének illusztrálására, olyan jelentésbeli, stílusértékbeli, használatbeli mozzanatokra utalhatnak, amelyek a példamondatokból nem vagy nem teljesen válnak világossá.
2.2.1. A példamondat típusára utaló szimbólumok
A példamondat típusára kétféle jel kombinációja utal.
a) Az alapjelek azt jelzik, hogy a példamondat írott vagy beszélt nyelvi-e, ill. hiteles-e vagy sem.
| ♠ (pikk) | |
| ♣ (treff) | |
| ♥ (kőr) | nem hiteles példamondat |
b) A kiegészítő jelek segítségével kétféleképpen is specifikáljuk az alapjel jelentését.
| • vagy ◦ | a hiteles írott vagy beszélt nyelvi példamondatban található címszó metanyelvi használata , ill. a példamondat szerzőjének státusza |
| ▪ vagy ▫ | konstruált példamondat megalkotójának státusza |
A kis karika vagy a kis négyzet teltsége arra utal, hogy a példamondat szerzője nyelvészeti képzettséggel nem rendelkező, laikus beszélő (a részleteket lásd itt).
A kis karika vagy a kis négyzet üressége azt jelzi, hogy a példamondat szerzője nyelvész, nyelvészeti képzettséggel rendelkező nyelvművelő vagy nyelvészetet tanuló egyetemi, főiskolai hallgató (a részleteket lásd itt).
Szemben a címszó alakváltozatához, ejtésváltozatához, írásváltozatához vagy jelentéséhez kapcsolódó felségjelzésekkel, amelyek kizárólag a szó állami nyelvváltozatbeli hovatartozására utalnak, a példamondatok esetében olykor szükség van arra is, hogy a beszélő régióbeli hovatartozására is utaljunk -- minden olyan esetben, amikor a kettő nincs egymással összhangban, vagyis pl. egy magyarországi beszélő használ egy Fv szót, vagy egy erdélyi beszélő használ egy Va szót.
a) A szó állami nyelvváltozatbeli hovatartozására utaló felségjelzések
Akárcsak a szócikk többi részében, a felségjelzések itt is nagy kezdőbetűvel és álló betűtípussal vannak szedve. Ezek a felségjelzések tehát közvetlenül arra utalnak, hogy a példamondatban található címszó melyik régiónak a szava, de közvetve -- ha nem áll mellettük a beszélő régióbeli hovatartozására utaló jelölés -- arra is utalnak, hogy a példamondat is ugyanabból a régióból, ill. ugyanazon régióban élő, esetleg onnan származó beszélőtől származik.
b) A beszélő régióbeli hovatartozására utaló felségjelzések
Ezek a felségjelzések ugyanazokból a betűkből állnak, mint a szokásos felségjelzések, ám azoktól eltérően kis kezdőbetűsek és kerek zárójelbe vannak téve. A (több) jelzést akkor használjuk, amikor olyan párbeszédeket idézünk, amelyekben a résztvevők nem ugyanabban az országban élnek, és mind a ketten (esetleg többen) használják a címszót.
|
| régióra utaló felségjelzés | beszélőre utaló felségjelzés | ||
| 1. | Er | Erdély | (er) | erdélyi |
| 2. | Fv | Felvidék | (fv) | felvidéki |
| 3. | Cs | Csehország | (cs) | csehországi |
| 4. | Va | Vajdaság | (va) | vajdasági |
| 5. | Ka | Kárpátalja | (ka) | kárpátalji |
| 6. | Hv | Horvátország | (hv) | horvátországi |
| 7. | Mv | Muravidék | (mv) | muravidéki |
| 8. | Őv | Őrvidék | (Őv) | őrvidéki |
| 9. | Hu | Magyarország | (hu) | magyarországi |
| 10. | Ih | Ismeretlen hely | (ih) | ismeretlen hovatartozású |
| 11. | Tb | Több régió | (tb) | többféle beszélő |
Az első szócikkrészletben a sok példamondat közül kettőt idézünk a kofola szó használatára: az első felvidéki illetőségű beszélőtől származik, ezért csak Fv áll felségjelzésként: ez arra utal, hogy felvidéki beszélő használ felvidéki szót; mivel ez a tipikus eset, eltekintünk a pontoskodó Fv (fv) jelöléstől. A második példában egy magyarországi beszélő használ felvidéki szót, ezért ott a szó felvidéki voltára utaló Fv után még a beszélő hovatartozására utaló (hu) rövidítést is használjuk.
kofola fn [cseh → szlk] Gaszt Fv (ált) (köz) kólához hasonló népszerű üdítőital (Csehországban és Szlovákiában) ♠ Fv Most óhatatlanul a hazai fesztiválok jutnak eszembe, ahol a sör-kofola-sült kolbász hármason kívül nem nagyon van egyéb kínálat. (www.vasarnap.sk) [...] ♠ Fv (hu) Aki járt már valaha cseh vagy szlovák kiskocsmába vagy egyéb vendéglátóipari egységbe, az tudja mi az a Kofola. Egy kóla utánérzésű szénsavas üdítőital. (bazil.freeblog.hu/) [...]
A második szócikkrészletben nem tudjuk, ki használja az általunk horvátországi magyarnak ismert ankéta szót, ezért utalunk a beszélő ismeretlen hovatartozására.
ankéta fn [fr → hrv] Hv (biz) kérdőív, körkérdés ♠ Hv (ih) tényleg, halálnemet kéne már választani hogy ne akkor jöjjek zavarba (esetleg készíteni egy ankétát, mint tízéves koromban volt divat, mi a kedvenc színed?, mi a kedvenc virágod? mi a kedvenc halálnemed? ne az utolsó pillanatban derüljön már ki, hogy a másik rosszul lesz a vékonybél-átfúródás gondolatától is) (forum.index.hu)
A harmadik példában valószínűleg egy Fv és egy Hu beszélő -- egy magyarországi fórum résztvevői -- beszélgetnek. A Fv résztvevő spontán módon használja a csinka szót (ezért van a szó hiteles írott nyelvi adatként jelölve). A föltehetőleg Hu beszélgetőpartnere nem érti, és rákérdez, majd a Fv beszélő megmagyarázza (a maga módján). (A szó utóbbi két használata metanyelvi jellegű, de a program egyelőre nem tud egy példamondatot többféleképpen minősíteni.)
csinka fn [ném → szlk] Sport Hobbi Fv (biz) súlyzó ♠ Fv A: Nemtom lesz-e edző terem a IV-ben, de lehetne az emberekre csinkákat dobálni. // [...] B: Az meg mi az a csinka? // A: A súlyzó kicsit parasztos nyelven. Kelet-szlovákiai tájszólás. Olyan, mint az egyik haverom nem tudta, h mi az a haluska. (http://gtaplace.hu) ♥▪ Fv Most már csinkám is van, már elkezdhetek végre erősíteni!
A példamondatokat a legtöbb esetben változatlanul közöljük, nem számítva az olyan apró változtatásokat, mint pl. a magyar ékezeteket helyettesítő idegen ékezetek javítása (pl. õ → ő, û → ű), hiányzó szóközök pótlása, fölösleges szóközök törlése, az egymás alá, külön-külön bekezdésekbe tördelt szöveg -- pl. versrészlet, reklám -- lineáris elhelyezése (az egykori sortörésre / jel utal). Nem pótoljuk viszont a hiányzó ékezeteket, és természetesen elírásokat, központozást stb. sem javítunk. A képként beszúrt emotikonokat -- ahol lehetséges -- megfelelő karakterrel helyettesítjük, pl. mosolygó arc helyett :-).
A mondatból lehetőleg nem hagyunk ki semmit, ha ez valami miatt mégis szükséges, szögletes zárójelbe tett három ponttal [...] jelöljük a kihagyást. Nem idegenkedünk a hosszabb szövegrészletek közlésétől sem, ha a szó megértéséhez, ill. stílusértékének megítéléséhez tágabb kontextusra is szükség van. Nem „moderáljuk ki” természetesen a példamondatokból a durva, trágár kifejezéseket sem, ami nem azt jelenti, hogy az ilyen beszédmód terjedését támogatnánk. Ugyanakkor gyalázkodó tartalmú szövegrészletek esetében a személynevet -- az emberi méltóság védelmében -- néhány esetben <*XY> jelöléssel helyettesítjük. Az érthetőség szempontjából szükséges betoldódásokat szögletes zárójelbe tesszük:
szárma fn [tör → szrb/hrv/szln] Gaszt Er (táj) (biz), Va (köz), Hv (köz), Mv (köz) töltött káposzta ♠ Er [Zimándújfaluban] Mária asszonyt takarítás, húsvéti készülődés közben találtuk: sonkát, kolbászt, tojást és szármát (töltött káposztát) főz, illetve süteményt készít. (www.nyugatijelen.com)
tramki fn [szlk] Sport Ölt Fv (biz) bokáig érő vászon tornacipő ♠• Fv Ettől [ti. a "párki" szótól] tán még a tramki sem rosszabb [...] Na most, hogy a tramki se érezze magát igazságtalanul mellőzöttnek -- mely vélemény az ő szempontjából igencsak jogosnak mondható --, a nyelvi játék kedvéért próbáljuk meg lefordítani őtet is. Ööö... teniszcipő. Nagyszerű. Szép magyar sport az, minden bizonnyal. És akkor mi legyen a teniszki? Nem beszélve a tramki tejtestvéréről, a botaszkiról.
A többrégiós címszavak, ill. jelentések esetében a példamondatok sorrendje a régiók szokásos sorrendjét követi, azaz a legnagyobb lélekszámú ht régióval, Erdéllyel indul és a legkisebb lélekszámú Őrvidékkel zárul, nem számítva Csehországot és az olykor közölt magyarországi példákat, amelyek az utolsó ht régió után következnek. Egy-egy régión belül a példamondatok típusai ilyen sorrendben követik egymást: 1. hiteles írott nyelvi példamondatok, 2. hiteles beszélt nyelvi példamondatok, 3. konstruált példamondatok. A hiteles példamondatok kategóriáján belül először közöljük az eredeti értelemben használt címszavakat tartalmazó példamondatokat, utánuk következnek a címszavak metanyelvi használatát példázó példamondatok; ez utóbbiakon belül először a laikus beszélők, majd pedig a nyelvészek stb. példamondatai találhatók.
2.2.4. A példamondatok lelőhelye
Annak, hogy egy példamondatot hitelesnek minősíthessünk, feltétele, hogy meg tudjuk adni a lelőhelyét. (Amint fentebb említettük, a régebben gyűjtött példamondatok esetében ezt az elvet nem alkalmazzuk.) A locusra vonatkozó adat a példamondat után szerepel, kerek zárójelben. Itt közöljük az esetleges egyéb tudnivalókat is, pl. a példamondat szerzőjére vonatkozó információkat, ha azok valami miatt fontosak. Példa:
bágeros fn Munka Fv (köz), Va (köz), Hv (biz), Mv (biz), Õv (biz) (ritk) bágerrel dolgozó személy ♠ Fv Míg a kátyús, besüppedt úton ballagott a temető felé, gyors fejszámolást végzett, kell majd egy munkás, meg a bágeros, az kettő, úgyhogy összesen két üveg pálinkából meg lehet úszni. (www.jamk.hu/ujforras; Bárczi Zsófia szlovákiai magyar írótól) ♥? Fv Én uram is bágëros vót. (Tallósi tájszótár)
Az esetek egy részében konstruált példamondat után is következik a lelőhelyre való utalás, ez azonban nem a közölt példamondat valódi, eredeti lelőhelyére utal, hanem arra a szótárra, szójegyzékre, amelyből az érintett példamondatot átvettük. Erre példa az előző szócikk második példamondata, amely Gágyor József Tallósi szótárából származik.