Kölcsönszavak és önálló alkotások főbb típusai a ht adatbázisban

            A ht adatbázisban található szavak és állandósult szókapcsolatok túlnyomó része a többségi nyelvek hatására jött létre közvetlen vagy közvetett kölcsönzéssel; csekély számban fordulnak csak elő olyan alakulatok, amelyek az átadó nyelvektől függetlenül keletkeztek. Az alábbiakban a szótár anyagát a kölcsönszavak típusai szerint mutatjuk be. A kölcsönszavak rendszerezéséről részletesebben itt lehet olvasni.

  

1. Közvetlen kölcsönszavak

 

            A ht-adatbázisban található szavak zöme ún. közvetlen kölcsönszó, azaz olyan szókészleti egység, melynek hangteste közvetlenül az átadó nyelvből származik. Az ilyen szavak nagy része az átvevő nyelvben teljesen előzmény nélküli, ugyanakkor -- kisebb, de egyáltalán nem jelentéktelen számban -- vannak köztük olyanok is, amelyekhez hasonló hangalakú (és jelentésű) szavak a kölcsönzés idején (esetleg korábban) megtalálhatók voltak az átadó nyelvben.

            Ennek alapján különböztethetjük meg a közvetlen kölcsönszavak három csoportját: a szűkebb értelemben vett közvetlen kölcsönszavakat, a kölcsönhomonimákat (homofon szavakat) és az alaki kölcsönszavakat. A közvetlen kölcsönszavak előzmény nélküliek az átvevő nyelvben; a kölcsönhomonimáknak a hangalakja megvolt az átvevő nyelvben már a kölcsönzés előtt is, csak éppen teljesen más jelentésben; az alaki kölcsönszavakhoz hasonló -- de nem azonos! -- hangalakú és azonos vagy rokon jelentésű lexéma már korábban is volt az átvevő nyelvben.

 

Szűkebben vett közvetlen kölcsönszavak

            A szó szűkebb értelmében vett közvetlen kölcsönszavak olyan szókészleti egységek, amelyekhez hasonló hangalakú és jelentésű szavak és szókapcsolatok korábban nem voltak az átvevő nyelvben, s az átvevő nyelv egynyelvű változataiban -- esetünkben a magyarországi magyarban -- ilyenek ma sem találhatók.

            Szűkebben vett közvetlen kölcsönszavak például a következő ht lexémák: Er cáp ‘egy pohár sör’, Er mo­to­ri­na ‘gázolaj, nyersolaj’, Er punga ‘zacskó, tasak’; Fv baszi ‘börtön’, ‘fogda’, Fv hotovo ‘kész(en van)’, Fv preglejka ‘furnérlemez’; Va duduk ‘bárgyú, tökkelütött’, Va kuluk ‘robot (munka)’, Va uopste ‘álta­lá­ban’, ‘egyál­ta­lán’; Ka csurma ‘börtön’, Ka pápka ‘irattartó, dosszié’, Ka váfli ‘ostya’; Hv ixica ’diákigazolvány’, Hv penkala ‘töltőtoll’, Hv vozácska ‘jogsi’; Mv cicibán ‘iskolaelőkészítőbe járó (óvodás) gyermek’, Mv lucska ‘nyeles jégkrém’, Mv na­rasz­tek ‘a festett haj kinőtt töve’; Őv glüvájn ‘forralt bor’, pikkelli ‘(gépkocsi) műszaki vizsgája’, Őv wurst ‘mindegy’.

            Az egyes állami változatokban nagyon sok azonos fogalomkörbe tartozó szókészleti egységet találunk; ezek nemegyszer hangalakjukban is hasonlóak vagy akár teljesen azonosak két vagy több régióban.

            Így például minden régióban közvetlen kölcsönszóval nevezik meg az influenzát, s ezek a szavak a legtöbb régióban hangalakjukban is erősen hasonlítanak egymásra: Er Va Hv Mv gripa, Ka gripp, Őv grippe, Fv chripka.

            A pólóing, ill. ujjatlan sporting megnevezésére szintén több régióban találunk hasonló szavakat: Er majó ‘ujjatlan sporting, trikó’, Ka májka ‘ua’, Va Hv majica ‘pólóing’, ‘atlétatrikó’; Mv májca ‘pólóing’; más eredetű, de ugyancsak e fogalomkörbe tartozik a Fv tricskó ‘alsóing’, ‘pólóing’.

            A különféle üdítőitalok neve is a legtöbb régióban hasonló: Er szukk ‘üdítőital’, ‘szörp’, Ka szok ‘gyümölcslé’, Mv szok ‘gyümölcslé’, ‘üdítőital’,’szörp’, Hv szók  és Va Hv szokk ‘gyü­mölcs­lé’, ‘üdítőital’, ‘szörp’. Más eredetűek, de jelentéstani szempontból ide tartoznak a Fv malinovka ‘üdítőital’ és Fv málna ‘üdítőital’, ‘szörp’ szavak is.

            Szór­vá­nyosan előfordulnak anyagunkban több (öt, hat, hét) régióra kiter­je­dő tel­jes hangalaki és jelentésbeli azonos­sá­gok is a szó szorosabb ér­tel­mé­ben vett közvetlen köl­­csön­sza­vak között, pl. Er Fv Va Hv Mv Őv cirkula ‘körfűrész’, Fv Va Ka Hv Mv szesztra ‘(kórházi) nővér, ápo­lónő’, Fv Va Ka Hv Mv Őv tunel ‘alagút’, Fv Va Ka Hv Mv vetrovka ‘(szél)dzse­ki’.

 

Kölcsönhomonimák 

            A közvetlen kölcsönszavak közt akad néhány, melynek hangalakja egybeesik egy létező közmagyar szóval, a két szó jelentése közt viszont nincs érezhető összefüggés. Ezek kölcsönhomonimák. Az azonos hangalakú, de egymással össze nem függő jelentésű szavakat homofon szavaknak is nevezi a szakirodalom.

            Kölcsönhomonimák a ht nyelvváltozatokban például a következők: Va Hv Mv bambusz ‘vörösborból és kólából álló italkeverék’; Va banya ‘gyógyfürdő’; Va Hv bíró ‘iroda, ügynökség’; Fv diéta ‘napidíj’; Mv dízel [dizel] ‘sörből és kólából álló italkeverék’; Fv dressz ‘konyhaszekrény moso­ga­tó­ja’; Őv drukker ‘számítógép nyomtatója’; Fv fix ‘filctoll’; Er kom­posz­tál ‘(lyukasztással) vo­nal­jegyet kezel a buszon’; Va koncert ‘takar­mány­ke­ve­rék’; Őv kuli ‘go­lyós­toll’; Fv lista ‘keskeny léc’; Va Hv masszív ‘hegytömeg, őshegység’; Va Hv patika ‘edzőcipő, tornacipő’; Er patron ‘főnök, tu­laj­do­nos’; Va Hv poén ‘pont mint a tel­je­sít­mény­mé­rés esz­kö­ze’; Fv polozska [poloska] ‘(könyvvitelben) tétel, bejegyzés’; Fv privát ‘albérlet’; Mv trák ‘fül­védő’.

 

Alaki kölcsönszavak

            A tágabban vett közvetett kölcsönszók sajátos csoportját alkotják az ún. alaki kölcsönszavak. Ezek olyan szókészleti elemek, melyeknek hang­alak­ja az át­adó nyelvben található analóg szó hang­alakjának hatására módosult, ahhoz igazodott.

            Alaki kölcsönszavak például a következők: Va Hv anarchizmus ‘anarchia’; Va anterna ‘antenna’; Er Fv Ka bufet ‘falatozó, talponálló, büfé’; Va Hv bu­levár ‘sugárút’ (vö. közm. bulvár ‘ua’); Fv Őv dekrét ‘határozatot tartal­mazó irat’ (vö. közm. dekrétum ‘ua’); Fv de­zert ‘(egy doboz) bonbon’; ‘desszert’; Fv Őv garnizs ‘függönytartó’ (vö. közm. karnis); Hv komfor ‘ké­nyelem, la­ká­lyos­ság, komfort’; Fv Őv kontakt ‘összeköttetés, érint­ke­zés, kontaktus’; Va Hv mon­tá­zsa ‘montázs, össze­ál­lí­tás’; Va szimpatizőr ‘rokonszenvező’ (vö. közm. szimpatizáns); Fv Va Hv sztatikus ‘statikus’; Hv sztudíroz ‘felsőfokú ta­nul­mányokat végez’ (vö. közm. studíroz ‘tanul­má­nyoz’); Fv taktizál ‘taktikázik’.

            Az alaki kölcsönszavak között jelentős számban találunk példákat a sok régióban azo­nos hangalakban meglévő ht elemekre.

            Például: Fv Va Hv Mv Őv báger ‘kotrógép, markológép’ (vö. közm. bagger ‘ua’); Fv Va Ka Hv Mv Őv debil ‘ostoba, buta (ember) és/vagy ‘értelmi fogyatékos’ (vö. közm. debilis ‘ua’); Er Fv Va Ka Hv Mv Őv delegát ‘megbízott, kiküldött hiva­ta­los sze­mély’ (vö. közm. delegátus ‘ua’); Fv Va Ka Hv Mv Őv dokument ‘dokumentum’; Er Fv Va Hv Mv Őv  formulár ‘űrlap’ (vö. közm. formuláré ‘ua’); Er Fv Va Ka Hv Mv Őv infarkt ‘szívroham’ (vö. közm. infarktus ‘ua’); Er Fv Va Ka Hv Mv Őv internát ‘diákotthon, kollégium’ (vö. közm. internátus); Fv Va Ka Hv Mv Őv invalid ‘rokkant’ (vö. közm. invalidus); Fv Va Hv Mv kontrola ‘ellenőrzés’; Fv Va Ka Hv Mv Őv konzerva ‘konzerv’; Er Fv Va Ka Hv referát ‘be­­szá­mo­ló, jelentéstétel’ (vö. közm. referátum); Fv Va Ka Hv Mv Őv szeminár ‘szeminárium’.

 

2. Közvetett kölcsönszavak

 

            Az eddig szótárazott szókészleti egységek kisebb része ún. közvetett kölcsönszó, amelyben az átadó nyelvi elemek „helyén“ legalább részben átvevő nyelvi elemeket találunk. A közvetett kölcsönszavaknak két válfaja van: a kalkok és a jelentés­be­li kölcsön­sza­vak; ez utóbbi csoporton belül sajátos alcsoportot alkotnak a stílusbeli köl­csön­szavak.

 

Kalkok 

            A kalkok (tükörszók, tükörkifejezések, tükörszólások) olyan szókészleti egy­sé­­gek, amelyek az átadó nyelv szavainak hatására jöttek létre az átvevő nyelvben úgy, hogy azok töb­bé-kevésbé követik a modellként szolgáló szavak alaki szerkezetét, vagy leg­alább­is jelen­tés­tani szempontból hasonlóan motiváltak, mint átadó nyel­vi modelljeik. A kalkok száma a ht-adatbázisban nem nagy; ennek az az oka, hogy a kalkok többnyire nem-ide­gen eredetű elemekből keletkeznek, az ilyeneket pedig a ht-adatbázis (még) nem tartalmazza.

            Az egyet­len szabad morfémából álló kalkokra, az ún. tükörszavakra kevés jó példánk van, azok is hibrid tükörszók. Hibrid tükörszókról akkor beszélünk, ha a ht kalknak leg­alább az egyik mor­fé­má­ja előfordul ugyanabban a jelentésben az átadó nyelv(ek)ben, nincs meg viszont a köz­ma­gyar­ban, s szabad morfémaként a ht nyelvváltozatokban sem . Pl. Fv víberliszt ‘ré­tes­liszt’ (vö.  szlk. výberová múka ‚ua’, szó szerint „válogatási liszt”); Mv topliszendvics ‘me­leg­szend­vics’ (vö. szln. topli sendvič ‘ua’, szó szerint „ua”).

            Az egynél több szóból álló tükörkifejezésekre már inkább akadnak példák a ht-adatbázisban, bár ezek gyűjtése a leg­­több régióban eddig még nem volt elég intenzív. A legtöbb meglévő tükörkifejezés jelzős szer­ke­zet: Fv emissziós vizsga ‘környezetvédelmi vizsgálat’ (vö. szlk. emis­ná skúška ‘ua’, szó szerint „ua”); Fv Őv kereskedelmi akadémia ‘köz­gaz­da­­sági szak­közép­is­ko­­la’ (vö. szlk. ob­chod­ná akadémia ‘ua’, szó szerint „ua”); Ka reanimációs osztály ‘a különleges(en gondos) kezelést igénylők­nek lé­­tesített osztály; intenzív osztály’ (vö. or. реанимационный отдел ‘ua’ és ukr. реанімаційний відділ ‘ua’, szó szerint „ua”). A kevés igés tükörkifejezés egyike a Fv  rezer­vá­val vesz valamit  ‘fenntartásokkal vesz vmit’ (vö. szlk. brať niečo s rezer­vou ‘ua’, szó sze­rint „ua“).

            Ami a tükörszólásokat illeti, ezek száma eleve nagyon csekély a ht változatokban, olyat pedig, melynek egyik eleme idegen szó lenne, csak egy-kettőt tartalmaz eddig a ht-adatbázis. Biztosan tükörszólás a Fv margóra (jegyez meg valamit) ‘mellékesen (tér ki rá)’ (vö. szlk. poznamenať (niečo) na margo ‘ua’).

 

Jelentésbeli kölcsönszavak

            A jelentésbeli kölcsönszavak a közvetett kölcsön­sza­vak má­sik fő típusát alkotják. A szorosabban vett jelentésbeli kölcsönszók történetileg nézve olyan szavak és ál­lan­­dó­sult szókapcsolatok, melyek egy vagy több denotatív jelen­té­sükre átadó nyel­vi meg­fe­le­lőjük hatá­sá­ra tettek szert.

            Előfordul, hogy a jelentésbeli kölcsönszó jelentése az érintett ht nyelvváltozatokban tágabb, mint a közmagyarban. Ilyen pl. az Er Va Hv kamion ‘te­­her­­gép­kocsi’ (vö. közm. kamion ‘nemzetközi áruszállí­tás­ban hasz­nálatos, nagy méretű, zárt rakterű te­her­gépkocsi’); Fv Ka resti ‘vendéglő, étterem ál­ta­lá­ban’ (vö. közm. resti ‘vasúti vendéglő’); Fv Ka Őv stadion ‘sportesemények tartására szol­gá­ló, bármilyen méretű pálya és hozzá tartozó építmény, pl. falusi focipálya is’ (vö. közm. sta­dion ‘nagyobb méretű ilyen létesítmény’).

            A ht lexéma és közmagyar megfelelője közti jelentésbeli eltérés máskor abban mu­tat­ko­­­zik meg, hogy a ht lexémának van egy (vagy több) többletjelentése, pl. Er blattol ‘ér­vé­nyes menetjegy nélkül utazik, potyázik’; Er Fv Va Hv Mv Őv blokk ‘pa­nel­ház, tömbház’; Fv brigád ‘társadalmi munka’, ‘alkalmi munka’; Fv Va Hv kanális ‘tévécsatorna’; Er kód ‘postai irányí­tó­szám’; Va Hv Mv Őv kredit ‘kölcsön’; Fv kredit ‘(mo­bil­te­­le­fo­non) lebe­szél­hető pénzösszeg; keret’; Őv kúra ‘nyaralás’; Er Fv Ka olimpia ‘tan­tárgy­­verseny’; Er Fv Va Ka Hv Mv szemafor ‘köz­úti jel­ző­lám­pa, közlekedési lámpa’; Er Fv Va Ka Hv Mv Őv szirup ‘szörp’. Az utóbbi két szó -- amint látjuk -- sok régióban használatos.

 

Stílusbeli kölcsönszavak 

            A jelentésbeli kölcsönszók sajátos alcsoportjaként tartjuk számon a stílusbeli köl­­csönszavakat. Ezek -- sematikusan tekintve -- olyan lexé­mák, melyek­nek az átadó nyelvi mo­dell ha­tá­sára megváltozott a stílusértékük, azaz stílusérték-kölcsönzés történt. Valójában a stílusértékbeli különbség sok esetben annak köszönhető, hogy az illető idegen szó helyett Magyarországon egy új, belső keletkezésű szó terjedt el, viszont az elcsatolt területeken a többségi nyelvek hatására a korábbi nemzetközi eredetű kifejezés megőrizte eredeti stílusértékét, ami nemegyszer bizonyára egybeesett -- és továbbra is egybeesik -- a szó államnyelvi megfelelőjének stílusértékével is.

            A szavak egy része a ht változatokban közömbös vagy bizalmas stílusértékű, a Hu nyelvváltozatokban viszont elavult, pl. Fv Va Ka Hv advokát ‘ügy­véd’; Fv be­nevolens ‘elnéző, engedékeny’; Őv trotoár ‘járda’. A legtöbb pél­dánk olyan szavakra van, amelyek a ht változatokban általában közömbös vagy bizalmas stílusértékűek, a Hu nyelvváltozatokban viszont régiesek:  Fv faktúra ‘áru­számla’; Er Fv Mv inspektor ‘felügyelő, ellenőr’ és Fv Ka inspektor ‘szak­ta­nácsadó, szakfelügyelő’; Er Fv Ka Őv internátus ‘diákotthon, kollégium’; Fv Ka Őv kaszárnya ‘laktanya’; Fv Va Hv Őv penzió ‘nyugdíj’.

            Az ilyen típusú stílusbeli kölcsönszavak jelentékeny része több ht régióban is használatos, pl. Er Fv Va Ka Hv Mv Őv komisszió ‘bizottság’; Fv Va Hv Mv Őv cimet ‘fahéj (fűszer)’; Er Fv Va Ka Hv Mv Őv firma ‘cég’; Fv Va Ka Hv Őv kapitány ‘(a hadseregben) százados’; Er Fv Va Hv Mv Őv katedra ‘egyetemi, főiskolai tanszék’; Er Fv Va Ka Hv poliklinika ‘rendelőintézet’; Fv Va Ka Hv Mv szvetter ‘kardigán’; Fv Va Ka Hv Mv Őv telegram ‘távirat’. Ezek közül az első, a komisszió, a Hu nyelvváltozatokban elavult, a többi pedig régies.

            Van anyagunkban néhány olyan szó is, amelyet a Hu stílusértéket rögzítő szótáraink régiesként vagy népiesként jelölnek; a ht változatokban ezek is közömbösek vagy bizalmasak; ezek több régióban is használatosak. Pl. Er Fv Va Ka Hv Mv Őv porció ‘adag’; Er Fv Va Hv Mv Őv rezerva ‘tartalék’; Er Fv Va Ka Hv Őv kanális ‘csatorna’. Végül akad példánk olyan szóra is, amely a ht változatokban kö­zömbös stílusértékű, a Hu nyelvváltozatokban viszont kissé választékos: Er Fv Va Ka Hv Mv Őv balkon ‘erkély’.

  

3. Többedleges kölcsönszavak és elsődleges kölcsönszót tartalmazó önálló alkotások

 

            Mivel a kölcsönszók per definitionem részei az átvevő nyelv rendszerének, mi sem ter­mé­szetesebb, mint hogy ezek alkalomadtán az átvevő nyelv régebbi elemeihez hasonlóan részt vesznek a szóalkotási folyamatokban is. Ha a be­szé­lők egy kölcsönszót az átvevő nyelv régi elemeivel kombinálva új szavak létrehozására hasz­nálnak föl, a létrejövő új szókészleti elemet másodlagos kölcsönszónak ne­­vezzük.

 

Másodlagos kölcsönszók

            Az így felfogott másodlagos kölcsönszók jelentős része tükörszó, azaz átadó nyelvi mintát követ, de vannak köztük olyanok is, amelyek inkább közmagyar analógiának köszönhetik a létüket; ez utóbbiakat pontosabban -- de nehézkesebben -- elsődleges kölcsönszókat tartalmazó önálló alkotásoknak lehetne nevezni.

 

Igék 

            A többedleges kölcsönszók, ill. az elsődleges kölcsönszókat tar­tal­mazó önálló alko­tá­­so­k egyik nagy csoportját azok az igék alkotják, ame­lyek névszói elsődleges köl­csön­szavakból jöttek lét­re, többnyire a -z vagy az -l képzővel.

            Ilyenek például a következők: Fv bágerozik ‘kotrógéppel dol­gozik’ (← Fv Va Hv Mv Őv báger ‘kotrógép’); Mv bulászik ‘lányok után jár, udvarol’ (← Va Mv bula ‘nő, lány’); Fv motorkázik ‘motorkerékpározik’ (← Fv motorka ‘motor­ke­rék­pár’); Er navétázik ‘ingázik’ (← Er navéta ‘ingázás’); Va Hv Mv odbojkázik ‘röplab­dá­zik’ (← Va Hv Mv odbojka ‘röp­lab­da’); Fv praxol ‘(szakmai) gyakorlaton van’ (← Fv prax ‘(szakmai) gyakorlat’); Fv Ka Va Hv Mv szme­názik ‘több műszakban dol­gozik, műszakozik’ (← Fv Va Ka Hv Mv szmena ‘mű­szak); Va tez­gázik ‘mellékkeresetért dolgozik’ (← Va tezga ‘mellékkereset, hakni’); Fv zsuvizik ‘rágógumit rág’ (← Fv zsu­vi ‘rágógumi’).

            A felsoroltak mintegy önként adódó származékok, nem szükséges átadó nyelvi mintát sem föl­tételezni, bár az esetek egy részében ilyennel is számolhatunk.

            Itt említhetjük meg azokat az elsődleges vagy másodlagos kölcsönigéket is, amelyek egy vagy több ht nyelv­változatban közmagyar igekötővel bővültek.

            Például: Fv beblombáz ‘fogat betöm’ (← Fa Ka Őv blomba ‘fogtömés’); Fv bebrizolitoz ‘szilíciumos homok és cement ke­ve­­rékéből készült malterral bevakol’ (← Fv brizolit ‘szilíciumos homok és cement keve­ré­ké­ből készült malter’; Fv bepraxol  ‘gyakorlatot szerez’ (← Fv praxol ‘(szakmai) gyakorlaton van’) ← Fv prax ‘(szakmai) gyakorlat’; Fv kilusztrál ‘(politikai indítékból) átvi­lá­gít, és funkciójától megfoszt’ (← Fv lusztrál  ‘(politikai indítékból) átvilágít’); Fv kiteppel, kiteppez <szőnyeget, kárpitot> tisztítószerrel kitisztít (← Fv teppel, teppez <szőnyeget, kárpitot> tisztítószerrel tisztít); Őv leorganizál ‘megszervez, megbeszél egy találkozót’ (← Ka Őv organizál ‘megszervez’, Őv ‘találkozót, időpontot stb. megbeszél’); Va Hv megcsasztiz ‘meghív valakit egy étterembe, kocsmába stb., és fizeti a szám­láját’ (← csasztiz ‘ua’); Fv összezsuviz ‘rágógumival összeken’ (← zsuvizik ‘rágógumit rág’ ← Fv zsuvi ‘rágógumi’)

 

Névszók 

            A többedleges kölcsönszók, ill. elsődleges kölcsönszókat tar­tal­mazó önálló alkotá­so­k má­­sik nagy csoportját a névszók alkotják: főnevek vagy melléknevek, ill. kettős szófajú fő­ne­vek-melléknevek.

            A főnevek közül megemlíthetjük például a következőket: Er Fv Őv blokklakás ‘panelházban, tömbházban lé­vő lakás’ és Er blokk­ne­gyed ‘(panelházas) lakótelep’ (← Er Fv Va Hv Mv Őv blokk ‘(la­kó­te­lepi) pa­nel­ház; tömbház’); Va Hv burekozó ‘vendéglátóipari egy­ség, ahol burek fo­­gyaszt­­ha­tó’ (←Va Hv Mv bu­rek ‘hússal, túróval, almával töltött sült tésztaféle’); Er rapid ‘gyorsvonat’ (← Er ra­pid­vonat ‘ua’, tapadással); Fv Mv szemiscipő ‘velúrbőr cipő’ (← Fv Mv szemis ‘velúrbőr’).

            A melléknevekre, ill. a kettős szófajú főnevekre-melléknevekre jó példa az Er abo­namentes ‘bérlettel utazó (utas)’ (←Er abonament ‘autó­busz- vagy vonatbérlet(jegy), bér­let’); Fv chrip­kás ‘influenzás’ (← Fv chripka ‘influenza’); firmás Mv ‘márkás’ (← Mv firma ‘gyári véd­jegy, márka’); Fv jaszlis ‘böl­cső­dés’ (← Fv jaszli ‘bölcsőde’); Er meszeriás ‘iparos’ (← Er me­sze­ria ‘mesterség’).

 

Harmadlagos, negyedleges kölcsönszók

            A másodlagos kalkok, ill. az elsődleges kölcsönszót tartalmazó önálló alkotások újabb kalkok, ill. önálló alkotások elemeivé is vál­hat­nak; ezért beszélhetünk összefoglalóan többedleges kalkokról.

            Például a Fv Ka horcsicás ‘mustáros’ melléknév, amely másodlagos kölcsönszó, s amely a Fv Ka horcsica ‘mustár’ elsődleges kölcsönszóra megy vissza, megtalálható a Fv horcsi­cás­pohár ‘mustárospohár, mustárnak használt pohár’ összetételben és a Fv horcsicás pohár ‘mus­táros pohár, mustárt tartalmazó pohár’ állandósult szó­kap­cso­lat­ban (vö. mind­ket­tő meg­fe­lelőjeként a szlk. horčicový pohár „mustáros pohár” kifejezéssel). A Fv horcsicás­pohár tü­kör­szó és a Fv horcsicás pohár tükörkifejezés ilyen módon harmad­la­gos kölcsönszó.

 

4. Önálló alkotások

 

            A ht változatokban előfordulnak olyan önálló alkotások is, amelyeknek nincs közvetlen mo­delljük egyik nyelvben sem, azaz nem követnek sem közvetlen átadó nyelvi, sem köz­vet­len át­vevő nyelvi mintát (bár ter­mészetesen ezek is meglévő kifejezések analógiájára jönnek létre, de itt inkább egy szóalkotástípus analógiájáról van szó, mint egy konkrét szóéról).

            Az ilyen önálló alkotásokból eddig nem sokat ismerünk, s azok zöme sem tartalmaz idegen szót, így nem is kerülhetett be a ht-adatbázisba. Így csak egyetlen -- de nagyon érdekes -- példát mu­ta­tunk be, a Fv mamuszki ‘posztóból készült csizma, botos’ szót, amelynek valószínűleg sem átadó nyelvi modellje nincs, sem átvevő nyelvi.

            A mamusz közmagyar szó, amely a szlovákban ismeretlen, így a Fv mamuszki nem lehet közvetlen kölcsönszó, annak el­le­nére, hogy utótagja, a -ki kétségtelenül a különféle lábbelik, ruhaneműk, ételek, szerszámok stb. nevének végén található, szlovák eredetű szóelem. Ez a végződés az olyan kölcsönszavak azonos szóvégének hatására kerülhetett be a szóba, mint amilyen többek között a Fv cvicski ‘tornacipő’; Fv dre­váki ‘fatalpú papucs, cipő; klumpa’; Fv kopacski ‘fut­ball­cipő’; Fv logyicski ‘körömcipő’; Fv slap­ki ‘(strand)papucs’; Fv teniszki ‘teniszcipő’; Fv tramki ‘bokáig érő vászon tornacipő’.

            A szót leginkább úgy érdemes elemezni, hogy a lábbeli anyagára utaló közmagyar mamusz szó­hoz a szlovák eredetű Fv -ki utótag járult, képzői szerepben. (A szó egyébként félig-meddig „illegálisan” van a ht-adatbázisban, mivel a töve nem idegen, csak a „képzője”.)

  

5. A ht szavak és Magyarország

 

            A ht szavak és a Hu szavak közt nincs éles ha­tár­vo­nal. A világnyelvek, elsősorban az angol erőteljes hatása következtében nagy szám­­ban ke­rül­nek be a Hu nyelvváltozatokba is, ill. erősödnek ott meg (újra) olyan elemek, amelyek eddig a ht nyelv­változatok sajátos elemeinek számítódtak.

            Ilyeneket főleg az alaki kölcsön­sza­vak közt ta­lálunk, pl. Fv Va Hv Őv katalóg ‘katalógus’; Mv kvalitásos ‘jó mi­­nőségű, minőségi’; Fv Ka Őv respekt ‘tekintély’; Fv Va Ka Hv Mv Őv szeminár ‘sze­mi­ná­ri­um; továbbképző tanfolyam’ (Hu: gyakran, de nem kizárólagosan a főiskolások és egye­te­mis­ták szlengjében); Fv Va Hv Mv Őv termín, termin ‘időpont, határidő’ (Mo: termin változatban).

            Az alaki kölcsönszavak egy ré­sze részben más jelentésben hasz­nálatos Magyaror­szá­gon, számítástechnikai vagy más szakszóként, vagyis ezek egyszerre alaki és je­len­tésbeli kölcsönszavak.

            Ilyen például a Fv effekt ‘hatás, effektus’ (Hu: főleg mesterségesen létrehozott hang- és képhatásokra alkalmazva); Fv Va Ka Hv Mv Őv invalid ‘rokkant’ (Hu: inkább ‘ér­vény­telen’); Fv Ka Őv klient ‘ügyfél’ (Hu: ‘egyedi számítógép, terminál’ -- a szervergéppel szembeállítva); Er Fv Va Ka Hv Mv Őv komisszió ‘bizottság’ (Hu: más or­szá­gokban működő bizottságokra, pl. az Európai Bizottságra al­kal­mazva); Fv Va Hv Mv Őv szimbol ‘szimbólum’ (Hu: különféle jelek, jelölések meg­nevezéseként, pl. tér­képeken, számítástechnikában).

            Innen nézve a magyar nyelv ht változatai bizonyos mértékig csupán „úttörői” voltak azoknak a változásoknak, amelyek immár a Hu nyelvváltozatokat is elérték. S bár ezek a fo­lya­ma­tok kivívták a nyelvművelők és más puristák nemtetszését, valójában a magyar nyelv egy­sé­gesülését -- pontosabban egységes „elidegenülését” -- szolgálják.

 

Lábjegyzet: 

1. Az a kitétel, mely szerint a hibrid kalknak az az eleme, amely nincs meg a köz­ma­gyar­ban, szabad morfé­ma­ként az érintett ht változatokban sem fordul elő, azt jelenti, hogy az átadó nyelvi eredetű kölcsön­sza­vak­ból átadó nyelvi mintára ala­kult összetett vagy akár képzett szók nem hibrid tükörszók, hanem másodlagos kölcsönszavak.

Így pl. az Er bé­lyeg­plikk ‘bélyegcsomag’ nem hibrid tükörszó, hanem kölcsönszó felhasználásával létrejött ön­álló alkotás, mivel az Er plikk ‘levélboríték’ ön­állóan is használatos kölcsönszóként, vagyis az érintett Er nyelv­vál­to­za­tok­ban im­már nem ro­mán, ha­nem ma­gyar szó­nak minősül. Ugyan­ez áll a hibrid tükörkifejezésekre is.