A ht online szótárszerkesztõ és -megjelenítõ program
A Termini internetes szótár szerkesztése több szempontból különbözik egy hagyományos szótár szerkesztésétől. Ezek a sajátos feltételek és körülmények tették szükségesség egy sajátos munkaeszköz fejlesztését. A legnagyobb különbségnek az bizonyult a hagyományos szótárszerkesztéshez képest, hogy a szerkesztést nem egy helyen együtt dolgozó szerkesztőcsapat végzi, hanem egymástól több száz kilométerre különböző országokban tartózkodó munkatársak. Ezért elsősorban egy mindenki számára szimultán módon elérhető szótárt kellett létrehozni, valamint kommunikációs lehetőségeket, amelyek segítségével a szerkesztők a közös munka egyeztetését és koordinálását végezhetik, továbbá felügyeleti és visszakereshetőségi funkciókat, hogy a különböző szerkesztők tevékenysége követhető és esetenként visszafordítható legyen.
Mindezeket az igényeket egy online adatbázissal és testreszabott funkciókkal rendelkező kezelőfelülettel lehetett a legjobban kielégíteni. Az interneten keresztül elérhető online adatbázis lehetővé teszi, hogy egymástól távol tartózkodó szerkesztők egyszerre dolgozhassanak a szótár anyagán, az online adatbázis létrehozásához azonban szükség volt a szótár, és azon belül a szócikkek szerkezetének formális meghatározására, hogy azok egy előre meghatározott (merev felépítésű) adatbázisban tárolhatók, és egy hasonló felépítésű kezelőfelületen keresztül szerkeszthetők legyenek. A szócikkek felépítésében az összetartozó adatok egységeit és az azok közötti viszonyokat kellett meghatározni. Így létrejött a "szócikkfej" adatszerkezet, ami a címszót, alaki felépítést, kiejtés szerinti alakot, írásváltozatokat, szófajt, kontaktusváltozatot, nyelvtani alakokat és más szócikkre való utalást tartalmazza, a "származás" egység, ami az elsődleges, másodlagos és harmadlagos átadó nyelveket, illetve etimonokat tartalmazza, a "jelentés" egység, ami a jelentés kifejtését, azaz az értelmezést és a fogalomköri minősítést vagy minősítéseket tartalmazza. Egy szócikkfejhez több "származás" és több "jelentés" egység kapcsolódhat. A jelentéshez kapcsolódik továbbá egy vagy több "minősítés" és "példamondat" egység. A minősítés tartalmazza a "felségjelzés", "dialektus", "regiszter", "stílusváltozat", "időbeliség", "érzelmi viszonyulás" és egyéb minősítéseket, a "példamondat" egység pedig tartalmazza a régió és beszélő szerinti felségjelzést, példamondat típusát, forrását és magát a példamondatot. Egy szócikkfejhez tehát több származás, több jelentés, a jelentésekhez pedig egyenként több minősítés és példamondat kapcsolódhat. Az adatszerkezet kialakítását számítástechnikai elvek és meggondolások (a relációs adatbázisok szerkesztésének nagyon szigorúan kidolgozott szabályrendszere) irányította, ami természetesen összefügg a szótár tartalmi szempontjaival, viszont nem mindig egyezik azokkal. Így például a fogalomköri minősítés a "jelentés" egység, és nem a "minősítés" egység része lett, míg a többi tulajdonképpeni minősítés régiónként változhat. A szócikkekhez ugyanakkor megjegyzések is csatolhatók, amiket a szerkesztők az egymás közötti kommunikációra használnak, illetve a szócikkeket megtekintő külső felhasználók ezek segítségével üzenhetnek a szerkesztőknek.
Mivel a Termini-szótárt viszonylag sok szerkesztő fejleszti (régiónként legalább egy, de a gyakorlatban általában két-három munkatárs), szükségessé vált, hogy a szótár szerkesztése teljes mértékben követhető, illetve az egyes módosítások esetenként visszafordíthatók legyenek. Ezért a szócikk módosítása esetén a program nem egyszerűen felülírja a korábbi változatot, hanem meg is őrzi. Így minden szócikk esetén megőrizzük annak teljes szerkesztési történetét, hogy az illető szócikket ki, mikor és hogyan módosította. Egy szócikk így egyetlen aktuális és több történeti változattal rendelkezik, és a történeti változatok közül bármelyik visszaállítható aktuális változattá, ha ez szükségessé válik.
A szerkesztők megjegyzések hozzáfűzésével szócikkekhez tehát később feldolgozható üzeneteket küldhetnek egymásnak. Ez általában akkor bizonyul hasznosnak, ha egy szerkesztő valamilyen munkálatot elvégez a teljes szóanyagon, majd egy másik szerkesztő később áttekintheti a megjegyzéssel ellátott problematikus szócikkeket. Ezen kommunikációs lehetőség mellett a szerkesztők azonnali e-mail üzenetet is küldhetnek egymásnak az online szerkesztőfelületen keresztül. A szerkesztők a webes felületen megjelenített minden szócikk alatt egy E-mail hivatkozást találnak, amire kattintva továbblépnek egy e-mail küldő ablakba. Itt kiválasztják a kívánt szerkesztő(k) nevét egy listából, beírják az üzenet tárgyát és szövegét, és elküldik az üzenetet. Az ilyen és hasonló apró gyorsítások, rövidítések segítenek a hatékony és eredményes szerkesztői munkában.
Ezeken kívül a Termini-szótár rendelkezik az online szótárak esetén megszokott keresési és böngészési funkciókkal az általánosan elterjedt beállítási lehetőségekkel (keresés több mezőben: címszó, jelentés, példamondat, keresés a szó elején, szó belsejében, szó végén, teljes egyezéssel, valamint ékezet nélküli keresés), de a szerkesztők számára sajátos listázási lehetőségeket is nyújt. Jelenleg 12 különböző típusú lista generálható, a listázási szempontokat a folyó munkálatok jellege határozza meg, például: konstruált példamondatokat tartalmazó szócikkek, hiányzó adatot tartalmazó szócikkek, egyes régiók szerinti szócikkek, adott időszakban adott szerkesztő által módosított szócikkek stb.
A szótár természetesen külső felhasználók számára is hozzáférhető, ők kereshetnek és böngészhetnek a szócikkek között. A program ugyanakkor rögzíti ezeknek a lekérdezéseknek az adatait. Jelenleg zajlik a rögzített adatok feldolgozása, ami alapján statisztikákat készíthetünk a szótár külső és belső (szerkesztők általi) használatáról, valamint a keresett kifejezések elemzése hasznos "tippeket" is tartalmaz új szócikkek létrehozására.