A szócikkláb felépítése
Megjegyzésre olyankor van szükség, amikor a szó vagy az általa jelölt jeltárgy jellemzéséhez olyan információ tartozik hozzá szervesen, amely nem helyezhető el megnyugtató módon a szócikk érintett szerkezeti egységében. Példa:
burcsák [szlk] Fv (biz) erjedő újbor; murci ♠• Fv A jó gazdának már volt erre az alkalomra forrásban lévő murcija, amit a hontiak burcsáknak neveztek. (http://epa.oszk.hu) [...] Jegyzet: A "burcsák" eredetileg valóban tájszó volt, a Szinnyei-féle tájszótár a Honttal szomszédos Bars megyéből adatolja. Ma már azonban az egész szlovák nyelvterületen használatos, nyilván szlovák megfelelőjének a hatására.
Itt jegyezzük meg, hogy a ht-adatbázis másfajta megjegyzéseket is tartalmaz, olyanokat, amelyek a külső felhasználók számára nem jelennek meg, mivel a fejlesztők egymásnak írják őket, ezekben hívják föl a figyelmet a szócikkel, annak egyes részeivel kapcsolatos aktuális feladatokra, problémákra. Ezeket a megjegyzéseket a probléma végleges megoldása után töröljük az adatbázisból.
3.2. Utalások
3.2.1. Utalás azonos régióbeli alakváltozatokra
Az alakváltozatok olyan szavak, amelyek ugyanabban a régióban használatosak, (denotatív) jelentésük azonos, hangalakjukban viszont -- csekély mértékben − különböznek egymástól. Ilyenek például a következők:
vlecska (vlečka) fn [szlk] Gépk Fv (ált) (biz) pótkocsi (→lecska)
lecska fn [szlk] Fv (nép) (biz) pótkocsi (→vlecska)
A nagymértékben különböző hangalakú, azonos denotatív jelentésű szavak szinonimák, azokra nem utalunk.
Szemben az írás- és az ejtésváltozatokkal, az egy-egy régióban meglévő alakváltozatok -- ahogy erről már volt szó -- külön-külön szócikkekbe kerülnek (ez a megoldás jelenleg fejlesztés alatt áll). Fontos azonban, hogy az összetartozásuk egyértelmű legyen a szótárolvasó számára. Ezt a célt szolgálja ez az utalástípus.
A két vagy olykor több önálló szócikkben található címszó jelentésbeli és régióbeli összetartozásának érzékeltetésére a pluszjel (+) szolgál majd. (Jelenleg előre mutató nyíl helyettesíti.)
3.2.2. Utalás más régióbeli analóg szavakra
A más-más régiókban használatos, azonos (denotatív) jelentésű szavak -- amennyiben eltérő a hangalakjuk -- természetesen külön-külön szócikkbe kerülnek. Ezeket a lexémákat „régióközi alakváltozatoknak” tekinthetjük; ezek tehát olyan szavak, amelyek más-más régiókban használatosak hasonló, de nem teljesen azonos hangalakban és azonos (denotatív) jelentésben. Ilyenek például a következők:
trema [trëma] fn [szln] Mv (biz) lámpaláz (→tréma)
tréma fn Fv (biz), Va (biz), Hv (biz) lámpaláz (→trema)
A nagyon különböző hangalakú, de azonos denotatív jelentésű, más-más régióban használt szavakra nem utalunk.
Vannak olyan „régióközi alakváltozatok” is, amelyek alapvetően azonos jelentésűek, de kisebb árnyalatbeli különbségek azért vannak denotatív jelentésükben. Ilyenek például a következők:
szók fn [hrv] 1. Gaszt Hv (biz) gyümölcslé; 2. Gaszt Hv (biz) üdítőital; 3. Gaszt Hv (biz) szörp (→szok, szokk, vitaszokk, szukk)
szok fn [or/hrv/szln] 1. Gaszt Ka (köz), Mv (biz) gyümölcslé; 2. Gaszt Mv (biz) üdítőital; 3. Gaszt Mv (biz) szörp (→szók, szokk, vitaszokk, szukk)
szokk fn [szrb/hrv] 1. Gaszt Va (biz), Hv (biz) gyümölcslé; 2. Gaszt Va (biz), Hv (biz) üdítőital; 3. Gaszt Va (biz), Hv (biz) szörp (→vitaszokk, szok, szók, szukk)
szukk fn [rom] 1. Gaszt Er (biz) üdítőital; 2. Gaszt Er (biz) szörp (→szokk, vitaszokk, szok, szók)
vitaszokk fn [szrb] 1. Gaszt Va (biz) gyümölcslé; 2. Gaszt Va (biz) üdítőítal; 3. Gaszt Va (biz) szörp (→szokk, szok, szók, szukk)
Ezekre is hasonló módon utalunk, mint a teljesen azonos denotatív jelentésű, valódi analóg szavakra.
A két vagy több önálló szócikkben található, más-más ht állami változatban használatos szavak összetartozásának jelzésére a tildejel (~) szolgál majd, amely azt fejezi ki, hogy ezek a lexémák egymás megfelelői, de a magyar nyelvnek más-más állami változatához tartoznak. (Jelenleg előre mutató nyíl helyettesíti.)
3.2.3. Utalás a címszó családjának többi tagjára
Szótárunk fontosnak tartja azt is, hogy jelezze a különféle ht szavak „családi viszonyait” is, hiszen egy-egy szó átvevő nyelvi beépülésének egyik fontos mutatója az, hogy családja is kialakul az adott nyelvben. Például a Fv zsuvacska szóból csonkulással és az ún. játszi -i képző hozzáadásával kialakult a zsuvi szó; ez utóbbiból melléknévképzővel a zsuvis, igeképzővel pedig a zsuvizik, ez utóbbiból igekötő hozzáadásával az összezsuviz, ill. főnévképző hozzáadásával a zsuvizás. A zsuvi továbbá a cigizsuvi összetett szó alapjává is vált. Hasonló alakok a zsuvacska alapszóból is létrehozhatók, pl. zsuvacskás, de azok kevésbé gyakoriak.
zsuvi fn Fv (biz) rágógumi (→zsuvizás, zsuvizik, összezsuviz, cigizsuvi, zsuvacska, zsuvacskás, zsuvácska)
zsuvizás fn Fv (biz) rágózás (→zsuvi, zsuvizik, összezsuviz, cigizsuvi, zsuvacska, zsuvacskás, zsuvácska)
zsuvizik tn ige Fv (biz) rágógumit rág (→zsuvi, zsuvizás, összezsuviz, cigizsuvi, zsuvacska, zsuvacskás, zsuvácska)
összezsuviz ts ige Fv (biz) rágó(gumi)val összeken (→zsuvi, zsuvizik, zsuvizás, cigizsuvi, zsuvacska, zsuvacskás, zsuvácska)
cigizsuvi fn Fv (biz) cigaretta alakú rágó(gumi) (→zsuvi, zsuvizás, zsuvizik, összezsuviz, zsuvacska, zsuvacskás, zsuvácska)
zsuvacska fn [szlk] Fv (biz) rágógumi (→zsuvácska, zsuvi, zsuvizás, zsuvizik, összezsuviz, cigizsuvi, zsuvacskás)
zsuvacskás fn Fv (biz) rágógumis (→zsuvacska, zsuvi, zsuvizás, zsuvizik, összezsuviz, cigizsuvi, zsuvácska)
Az utalások közt található még a zsuvácska is, de ez a 3.2.2. alatti utalástípushoz tartozik (mivel ez nem Fv, hanem Ka szó).
Más esetekben a szócsalád nem úgy jött létre, hogy egy bekerülő szó új szavak képzésének és összetett szavak létrejöttének alapjául szolgált, hanem ugyanazon idegen nyelvi szócsalád más-más tagjának a kölcsönzésével. Ilyenek például a következők:
szanitár fn [lat → szlk] Orv Fv (biz) segédápoló (→szanitárka, szanitáris, sanitarna inspekcija, szanitka, szanitkás)
szanitárka fn [lat → or] Orv Ka (biz) segédápoló (→szanitár, szanitáris, sanitarna inspekcija, szanitka, szanitkás)
szanitáris mn [lat → szrb/hrv/szln] 1. Va (köz), Hv (köz), Mv (biz) közegészségügyi; 2. Fv (köz) (ritk), Va (köz), Hv (biz), Mv (biz) a fürdőszobára, mosdóra, vécére és felszerelésükre vonatkozó, szaniter (→szanitár, szanitárka, sanitarna inspekcija, szanitka, szanitkás)
sanitarna inspekcija névsz szkapcs [szạnitạrnạ inszpekcijạ] [szrb/hrv] Va (biz), Hv (biz) közegészségügyi felügyelőség (→szanitár, szanitáris, szanitárka, szanitka, szanitkás)
szanitka fn szlk] Orv Gépk Fv (biz) mentőautó, mentő (→szanitár, szanitárka, szanitáris, sanitarna inspekcija, szanitkás)
A Fv szanitkás viszont a szanitka szóból jött létre a Fv magyar nyelvben.
szanitkás fn Orv Fv (ált) (biz) a mentőszolgálat tagja, mentős (→szanitka, szanitár, szanitárka, szanitáris, sanitarna inspekcija)
Az utalásnak ebben a típusában kétirányú nyíl (↔) jelzi az azonos szócsalád egyes tagjainak összetartozását.