A magyar nyelv jelene és jövője címmel a magyar nyelv és a magyar nyelvközösség ezredfordulós helyzetét bemutató, tudományos kutatásokon alapuló kötet jelent meg a Gondolat Kiadó gondozásában.
Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára köszöntőjében az elmúlt időszakban született, magyar nyelvvel foglalkozó tudományos munkák közül az egyik legjelentősebbnek nevezte a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent, több mint ötszáz oldalas kötetet. A főtitkár kiemelte, hogy a kötet nemcsak nyelvészeti munka: felfogásuk szerint a nyelv az emberi tudás és megismerés része.
A tanulmányok nemcsak mint jelrendszert vizsgálták a nyelvet, hanem társadalmi funkciójában is. Bemutatásában a nyelvtudomány mellett az antropológia, történelemtudomány, népességtudomány, a művelődéstörténet, a kultúra, a jogtudomány is szerepet kapott – tette hozzá Török Ádám.
Hoffmann István, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének egyetemi tanára, az MTA-DE Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoport vezetője szerint a kötet felépítése, témakörei egyértelműen azt mutatják, hogy a szerzők figyelmének középpontjában nem is annyira a nyelv, hanem főként a magyar nyelvet használó ember állt. Ez a közelítésmód az alkotók funkcionalista nézőpontjából következik – tette hozzá.
Tolcsvai Nagy Gábor, az MTA rendes tagja, a kötet szerkesztője úgy fogalmazott: nyelv nincsen beszélő közösség nélkül, a közösséget a kommunikációs hálózat tartja össze. A szerkesztő, aki több tanulmányt is jegyez, azt mondta: a kötet azt szerette volna megmutatni, hogy „a nyelv nem eszköz (…), a nyelv bent van mindenki elméjében, legmélyebb tudásunk része. Hozzuk-visszük magunkkal, változtatjuk, működtetjük, cselekszünk vele, ilyen értelemben képezünk közösséget a cselekvéseinkben és a tudásunkban”.
A bemutatón elhangzott az is, hogy a kötet nyelvi tervezéssel foglalkozó fejezete arra mutat rá, hogy a már említett interdiszciplináris megközelítések nélkülözhetetlenek egy nyelvstratégia megalkotásához, a nyelvstratégiára pedig szükség van ahhoz, hogy a magyar nyelvközösség helyzetén minél hatékonyabban lehessen segíteni.
A cikk forrása: Magyar Idők