A szócikkek felépítése
A ht-adatbázis önálló szócikkei három fő szerkezeti egységből állnak: szócikkfejből, szócikktörzsből és szócikklábból.
1. Szócikkfej
Az első szerkezeti egységet, a szócikkfejet olyan adattípusok alkotják, melyek az egész szócikkre vonatkoznak, azaz a szó összes jelentésére és jelentésárnyalatára egyaránt érvényesek.
1.1. A címszó szótári alakja
1.2. A címszó írásváltozata
1.3. A címszó kiejtése
1.4. A címszó szófaja
1.5. A címszó alaki felépítése
1.6. A címszó fontosabb nyelvtani alakjai
1.7. A címszó eredete
1.8. A címszó kontaktológiai jellemzése
1.9. A címszóra vonatkozó bibliográfiai adatok
Ezekből az adatokból jelenleg csak az 1.1., 1.2., 1.3. és 1.7. jelenik meg, az 1.4., 1.5. és 1.6. mezőbe tartozó adatok bevitele a jövő feladatai közé tartozik. Az 1.8. és 1.9. mezőbe tartozó adatok az anyag tudományos felhasználását szolgálják, így megjelenítésükre nem feltétlenül kerül sor a jövőben sem.
2. Szócikktörzs
A másik nagy szerkezeti egység, a szócikktörzs a címszó értelmezését és az ehhez szorosan kapcsolódó, a szó használatát egyszerre dokumentáló és szemléltető példamondatokat tartalmazza.
A címszó egyes jelentései, ill. jelentésárnyalatai meg vannak számozva arab számokkal, és mindegyik külön-külön bekezdésben található, a hozzájuk tartozó példamondatokkal együtt. Annak érdekében, hogy az értelmezés a példamondatoktól jobban elkülönüljön, az előbbi álló betűtípussal van szedve, az utóbbiak pedig dőlt betűkkel.
2.1. Az értelmezés és a hozzá kapcsolódó jelölések
2.1.1. A jelentés sorszáma2.1.2. Fogalomköri minősítések
2.1.3. Felségjelzések
2.1.4. Stílusminősítések
2.1.5. Értelmezés
a) szinonimikus
b) kifejtő
c) körülíró
2.2. A példamondat és a hozzá kapcsolódó jelölések
2.2.1. A példamondat típusára utaló szimbólumoka) alapjelek
b) kiegészítő jelek
2.2.2. Felségjelzések
a) a szó állami nyelvváltozatbeli hovatartozására utalók
b) a beszélő régióbeli hovatartozására utalók
2.2.3. A példamondatok
2.2.4. A példamondatok lelőhelye
3. Szócikkláb
A harmadik szerkezeti egységet, a szócikklábat az (olykor előforduló) megjegyzés és a (jóval gyakrabban meglévő) más szócikkekre való utalások zárják.
A szócikk végén található utalások háromfélék: egy részük azonos régióbeli alakváltozatokra utal, másik részük más régióbeli analóg szavakra, harmadik részük pedig ugyanahhoz a szócsaládhoz tartozó, a szótárban megtalálható egyéb szavakra, attól függetlenül, hogy melyik régióban fordulnak elő. Mindegyik utalástípus külön sorban jelenik meg.
3.1. Megjegyzés
3.2. Utalások
3.2.1. Azonos régióbeli alakváltozatokra
3.2.2. Más régióbeli analóg szavakra
3.2.3. A címszó családjának többi tagjára