A szócikkfej felépítése
A szócikk a félkövérrel és álló betűtípussal szedett címszóval indul. A címszó lehet egyetlen szó vagy szókapcsolat. Példák:
cicibán fn [szln] Mv (biz) iskolaelőkészítőbe járó kisgyerek (óvodás)
bez veze szkapcs [szrb/hrv] Va (biz), Hv (biz) összefüggéstelenül
certifikált pénztárgép névsz szerk Hiv Fv (vál) hitelesített pénztárgép
A homonim címszókat felső index különbözteti meg egymástól. Például:
major1 fn Kat Er (köz), Fv (biz), Va (biz), Ka (biz), Hv (biz) őrnagy
major2 fn Er (biz) számadó juhász
A csak szófaji értékükben különböző címszók is fokozatosan külön-külön szócikkbe kerülnek; ezeket római szám különböztetni meg egymástól. Például:
szkipetár I. fn [alb] Va (ált) (biz) albán etnikumú személy
szkipetár II. mn [alb] Va (ált) (biz) az albán etnikumhoz tartozó
A címszó jelenleg még alakváltozatokat is tartalmaz, ám ezek hamarosan önálló szócikkekben lesznek elhelyezve, s az azonos jelentésű címszók szócikkeiben csak az utalások közt -- tehát nem a szócikkfejben, hanem a szócikklábban -- lesz feltüntetve a többi alakváltozat.
1.2. A címszó írásváltozata(i)
A címszót annak egy -- kivételesen több -- esetleges írásváltozata követi, zárójelezve, normál, azaz nem félkövér és álló betűtípussal szedve. A címszó írásváltozata olyan forma, amely kiejtésében nem különbözik a címszótól, egyedüli különbség az eltérő írásmód.
emenvé (MNV) fn [szlk betűszóból] 1. Hiv Fv (ált) (közél) (biz) (tört) (a rendszerváltás előtt) a helyi nemzeti bizottság (községi tanács) 2. Hiv Fv (ált) (közél) (lezs) (a rendszerváltás után) községi hivatal
s. r. o. (eszeró) fn [szlk] Hiv Fv (biz) kft, káefté
Az írásváltozatok -- szemben az alakváltozatokkal -- a maguk betűrendi helyén nem alkotnak önálló szócikket, csupán utalást tartalmaznak az önálló szócikk címszavára.
Kivételes esetben egy címszónak egynél több írásváltozata is előfordulhat; ezeket is vessző választja el egymástól.
obcsánszki (opcsánszki, občánsky) fn [szlk] Fv (id) (biz) személyi igazolvány
A címszó írásváltozatát (ha van ilyen) a címszó kiejtése követi, álló betűtípussal, szögletes zárójelben. Példák:
chata [χata, hata, kata] fn [szlk] 1. Ép Házt Fv (biz) hétvégi ház, nyaraló 2. Ép Fv (biz) turistaház, menedékház, faház
dnevnica [Va dnevnicạ; Mv dneunicạ] fn [szrb/szln] Hiv Munka Va (biz), Mv (biz) napidíj
IQ [íkvé] fn Fv (ált) (köz) intelligenciakvóciens, intelligenciahányados
A kiejtést csak olyankor tüntetjük föl, ha az eltér az írásképtől, ill. abból nem vezethető le egyértelműen. Ez különösen két kölcsönszócsoportra jellemző: egyrészt azokra a szavakra, amelyek a magyar hangrendszerből hiányzó vagy ott csak marginálisan meglévő beszédhangokat tartalmaznak, másrészt azokra, amelyeket idegenesen írunk, és az átadó nyelvben meglévő sajátos, pl. ékezetes betűket tartalmaznak, és/vagy másképp ejtődnek, mint ahogy az íráskép alapján várnánk.
A standard magyarban nem, ill. csak marginálisan meglévő beszédhangok:
[ạ]
Kerekítés nélkül ejtett /a/; olyan, mint az ismert idegen nyelvek /a/ fonémája, s hasonlít a palóc nyelvjárások kerekítetlen [ạ] hangjára is. (A szaktudományos jelölésben a betű tetején van a pont, ám ilyen karakter a Word alapbetűkészletében nincs, más betűkészletek használata pedig gondot okozhatna.) Példa:
traka [trạkạ] fn [hrv] Hv (biz) szalag, pánt
[ë]
A köznyelvi /e/ fonémánál nagyjából egy nyelvállásfokkal zártabb, a magyar nyelvjárások nagy részében önálló fonémaként meglévő középzárt /ë/ fonémához hasonló ejtésű hang. Példa:
securitate [szëkuritátë] fn [fr v. lat → rom] Er (nép) (biz) (tört) romániai politikai rendőrség a kommunizmusban
[ə]
Ajakkerekítés nélkül ejtett, ö-szerű, redukált magánhangzó; svá. Példa:
pršut [prsut, pərsut] (prsut) fn [lat → ol (friuli) → szrb/hrv/szln] Gaszt Va (köz), Hv (köz), Mv (köz) tengeri levegőn (a karszti bórán) szárított sertéssonka
[χ]
A doh [doχ], potroh [potroχ], jacht [jaχt] és más szavakban, ill. több idegen nyelvben, így pl. a németben („ach-Laut”) is ismert beszédhang. Példa:
achtel [aχtel, ahtel] fn [ném] Őv (biz) a liter nyolcadrésze
[ľ]
A régi magyar nyelvben és néhány peremnyelvjárásban, különösen a palócban máig meglévő palatális laterális, ly. Példa:
mljekara [ml(ekara] fn [hrv] Hv (biz) tejüzem
A magyarban nem létező, de a címszavak egy részében előforduló ékezetes betűk, pl.:
| idegen nyelvi betű | magyaros kiejtése | példák |
| román ă | [a] | Er adeverinţă [ádeverinca] |
| román ş | [s] | Er şantier [sántier] |
| román t, | [c] | Er comert, [komerc] |
| szlovák ý | [í] | Fv výbor [víbor] |
| szlovák ä | [e] | Fv úväzok [úvezok] |
| szlovák, szerb, horvát, szlovén č | [cs] | Fv pobočka [pobocska], Va očno odelenje, očno [ocsno odelenje], Hv radnički savjet [radnicski szạvjet], Mv cviček [cvicsëk] |
| szlovák, szerb, horvát, szlovén š | [s] | Fv ŠtB [estébé], Va Hv Mv pršut, prsut [prsut, pərsut] |
| szlovák ž | [zs] | Fv požičovňa [pozsicsovnya] |
| szlovák ť | [ty] | Fv žiadosť [zsiadoszty] |
| szlovák ľ | [ly, palatális laterális] | Fv sporiteľňa [szporityelnya] |
| szlovák ň | [ny] | Fv učňovka [ucsnyofka] |
A magyarban nem létező, de a címszavak egy részében előforduló többjegyű betűk, pl.:
| román ch | [k] | Er vechime [vekime] |
| német sch | [s] | Őv schulinspektor [sulinspektor] |
| német tsch | [cs] | Őv tschüss [csűsz] |
A magyarban is létező betűk eltérő ejtése, pl.:
| betű | kiejtés | példa |
| s minden átadó nyelvben | [sz] | Fv žiadosť [zsiadoszty] |
| román j | [zs] | Er drojdie [drozsdie] |
| német v nem idegen szavakban | [f] | Őv volksschule [folkszsule] |
| német z | [c] | Őv bezirkshauptmannschaft [becirkszhaupmansaft] |
A magyarban ismeretlen kiejtési szabályok, pl.:
| betűkapcsolat | kiejtés | példa |
| román c, mássalhangzót, ill. veláris magánhangzót jelölő betű előtt, valamint szó végén | [k] | Er conferent,iar [konferenciár] Er loz in plic [lozinplik] |
| román c, palatális magánhangzót jelölő betű előtt | [cs] | Er citat,ie [csitácije] |
| román g, palatális magánhangzót jelölő betű előtt | [dzs] | Er antigel [ántidzsel] [rom] |
| szlovák d, palatális magánhangzót jelölő betű előtt | [gy] | Fv potvrdenka [potvrgyenka] |
| szlovák t, palatális magánhangzót jelölő betű előtt | [ty] | Fv dukátové buchtičky [buχtyicski] |
| szlovák n, palatális magánhangzót jelölő betű előtt | [ny] | Fv nerez [nyerez] |
| német s, a st, sp hangkapcsolatban szó elején | [s] | Őv mehrwehrtsteuer [mervertstájer] |
| német s, más hangtani helyzetben | [sz] | Őv standesamt [standeszamt] |
Egy-egy címszónak több ejtésváltozata is lehet. Az „ejtésváltozat” fogalma nem azonos az „alakváltozatéval”: alakváltozatokról akkor beszélünk, ha az eltérő ejtésmódot a szó írásmódja is tükrözi, ejtésváltozatokról pedig akkor, ha az egységes helyesírási formának van két-, esetleg többféle kiejtési módja.
Szemben az alakváltozatokkal, amelyek külön-külön szócikkekbe kerülnek, az ejtésváltozatok ugyanabba a szócikkbe tartoznak, s a szócikkfejnek ebben a részében vannak feltüntetve, a maguk betűrendi helyén csupán utaló szócikket találunk. (Ugyanezt az eljárást alkalmazzuk, ahogy föntebb kiderült, az írásváltozatok esetében is.)
A kiejtést a szófajmegjelölés, azaz a címszó szófaji értékére utaló, kis kezdőbetűvel és álló betűtípussal szedett rövidítés követi.
A szótár jelenleg a következő szófaji értékek, ill. nyelvtani kategóriák jelölését teszi lehetővé (a szófaji minősítés megtörtént, de az adatbázisba még ezek az adatok még csak részben vannak betáplálva):
| fn | főnév |
| mn | melléknév |
| ts ige | tárgyas ige |
| tn ige | tárgyatlan ige |
| ts (és tn) ige | tárgyas ige, olykori tárgyatlan használattal |
| tn (és ts) ige | tárgyatlan ige, olykori tárgyas használattal |
| névsz szerk | névszói alaptagú szószerkezet |
| igei szerk | igei alaptagú szószerkezet |
| morf szerk | morfológiai természetű szószerkezet |
| szkapcs | (egyéb) szókapcsolat |
| mondsz | mondatszó |
| mondat | mondat |
| hiányos mondat | hiányos mondat |
| ragos fn | ragos főnév |
| ragos mn | ragos melléknév |
| mn ign bef | befejezett melléknévi igenév |
| fn + mn | főnév + melléknév |
| mn + fn | melléknév + főnév |
| hsz | határozószó |
| msz | módosítószó |
| partikula | partikula |
| isz | indulatszó |
| ksz | kötőszó |
| szn | számnév |
| előtag | névszói előtag |
| ik | igekötő |
A több szófajú szavak -- amint említettük -- külön-külön szócikkekbe vannak elhelyezve. Erre a címszó után álló római I., ill. II. utal.
1.5. A címszó alaki felépítése
A címszó alaki felépítésének jelölése az adatbázis tudományos hasznosíthatóságát van hivatva növelni, az adatbázis ezeket az adatokat jelenleg nem jeleníti meg.
A címszó alaki elemzése során egyrészt megállapítjuk a tőmorféma szófaji értékét (fn, mn stb.), másrészt meghatározzuk a toldalékmorféma nyelvtani formáját (a főneveknél NOM, azaz nominativus, az igéknél e3/Te3, azaz egyes szám, harmadik személy tárgyatlan/tárgyas ige esetében). Példák:
Ka komangyirovka: komangyirovka[FN]+[NOM] (nominativusi alakban álló főnév),
Va Hv csasztiz csasztiz[IGE]+[Te3] (tárgyas ige, egyes szám harmadik személy),
Va Hv Mv Őv diplomál diplomál[IGE]+[e3] (tárgyatlan ige, egyes szám harmadik személy),
Őv leziccel: le|[IK]=ziccel[IGE]+[e3] (igekötős tárgyatlan ige, egyes szám harmadik személy).
Az összetett szavaknál minden összetételi tag szófaji értékét meghatározzuk, s jelöljük az összetételi határt is.
Er motorinakályha: motorina[FN]+kályha[FN]+[NOM] (két főnév összetétele, nominativusban)
Fv Va Hv prodékán: pro[ELO]+dékán[FN]+[NOM] (egy előtag és egy főnév összetétele, nominativusban)
Fv kizmizikez: ki|[IK]=zmizik[FN]+ez[_FIT]+[Te3] (igekötős tárgyatlan ige, egyes szám harmadik személy; az ige töve főnévi, és képző kapcsolódik hozzá)
Az egyes kódok feloldása itt olvasható.
1.6. A címszó fontosabb nyelvtani alakjai
A szócikkfej következő részében a címszó néhány fontosabb nyelvtani alakját találjuk majd, dőlt betűkkel szedve. (Ezeket az adatokat még nem tartalmazza a szótár.)
Főneveknél:
-- többes számú ragtalan alak (-k)
-- tárgyragos jeltelen alak (-t)
-- egyes szám harmadik személyű birtokos személyjeles alak (-a/-e, -ja/-je)
Mellékneveknél:
-- középfokjeles alak (-bb)
-- módhatározó ragos alak (-n/-an/-en; -ul/-ül, -lag/-leg)
Határozószóknál:
-- középfokjeles alak (-bb)
Igéknél:
-- kijelentő módú, múlt idejű, alanyi ragozású, egyes szám első személyű alak
-- kijelentő módú, múlt idejű, alanyi ragozású, egyes szám harmadik személyű alak
-- felszólító módú, alanyi ragozású, egyes szám harmadik személyű alak
Valamely nyelvtani alak eredendő hiányára áthúzott nulla utal (majd).
A szócikkfej látható, minden szótárhasználó számára megjelenített részét a címszó eredetére való utalás zárja, szögletes zárójelben. Példák:
ádzsencia fn [ol → rom] Er (biz) ügynökség
málica fn [ném → szln] Mv (biz) tízórai, uzsonna
collage [kolledzs, kollidzs] fn [lat → ang → or/ukr] Okt Ka (köz) főiskolai szintű felsőoktatási intézmény
jantár fn [fgr? → or → szlk] Fv (köz) borostyán(kő)
Jelenleg a szótár a közvetlen kölcsönszók átadó nyelvére utal, és számos esetben nemcsak arra, amelyből a szó közvetlenül átkerült az adott ht állami változatba (ez legtöbbször az államnyelv), hanem arra a nyelvre is, amelyből az átadó nyelvbe bekerült, s esetenként egy még távolabbi átadó nyelv is meg van jelölve.
A ht szavak egyik sajátos típusánál, a hiperkorrekt eredetű szavaknál, mivel ezek esetében a „magyar” eredetre való utalás semmitmondó lenne, a szögletes zárójelben ez áll: [hiperkorrekt eredetű alak]. Például:
privilégió fn [hiperkorrekt eredetű alak] Fv (köz), Va (köz), Hv (köz) kiváltság
Az etimológiai tájékoztatásban szereplő rövidítések álló betűtípussal vannak szedve, és nem áll utánuk pont. A rövidítések jegyzékét lásd itt. Az etimológiákban ritkábban szereplő nyelveket lehetőleg nem rövidítjük.
Idővel a szócikknek ebben a részében fel szeretnénk majd tüntetni magát az átadó nyelvi etimont is; a program ezt már most is lehetővé teszi.
1.8. A címszó kontaktológiai jellemzése
Ez a jelölés is az adatok tudományos feldolgozását szolgálja, és a szótárban nem jelenítődik meg. Minden szó a következő kategóriák valamelyikébe sorolódik (majd):
| klen | közvetlen kölcsönszó |
| alaki | alaki kölcsönszó |
| hipk | hiperkorrekt eredetű alak |
| tüksz | tükörszó |
| tükkif | tükörkifejezés + tükörszólás |
| hibsz | hibrid tükörszó |
| hibkif | hibrid tükörkifejezés |
| jsbeli | jelentésbeli kölcsönszó |
| stílbeli | stílusbeli kölcsönszó |
| többedl | többedleges kölcsönszó |
| önálló | önálló alkotás |
Az egyes kategóriák magyarázata és az ezeket illusztráló példák Kölcsönszavak és önálló alkotások főbb típusai a ht adatbázisban című fejezetben olvashatók.
Az ide vonatkozó adatokat a szótár jelenleg még nem tartalmazza.
1.9. A címszóra vonatkozó bibliográfiai adatok
Ebben a szerkezeti egységben azoknak a rövidebb és hosszabb, kevésbé igényes és igényesebb írásoknak a bibliográfiai adatait közöljük (majd), amelyek a címszóval foglalkoznak, vagy legalább példaként említik. A szótár ezeket az adatokat jelenleg még nem tartalmazza.